Szótár - Méhnyakrák

Méhnyakrák

A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente több mint 1000 (2001-ben 1219) új beteget fedeznek fel és kezelnek. A méhnyakrák korai felismerésére jó módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. Hazánkban a méhnyakrák szűrése megoldott, de sajnos a nők tekintélyes hányada nem él ezzel a lehetőséggel, részben ezért nem ismerik fel korai stádiumban a betegséget.

A méhnyakrák szűrése szempontjából a legfontosabb a rendszeres, évente végzett nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat! A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!

A vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, illetve a nemi élet megkezdésének időpontja. A szakma ajánlása, hogy a nemi élet megkezdésétől évente el kell végezni a vizsgálatokat!

A méhnyak, a rákmegelőző állapotok és a méhnyakrák

A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe nyílik.

A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a végbélre és a húgyhólyagra. A méhnyakrák főleg a környező nyirokcsomókban, a gerincben és a tüdőben ad áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik.

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk.

A méhnyakrák leggyakoribb típusa (az összes eset kb. 80%-a) az ún. laphámsejtes karcinóma - ez a méhnyak felszínét borító hámsejtekből alakul ki. A második leggyakoribb típus az adenokarcinóma, amely a méhnyak mirigyeit alkotó sejtekből ered. A méhnyakrákos esetek 3-5%-ában mindkét sejttípus tumoros elváltozása jelen lehet.

Mik a méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői?

 A HPV-vírus

A kockázati tényezők közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes méhnyakrákos eset legalább 82%-ában megtalálható. A szexuális úton terjedő HPV valójában egy kiterjedt, mintegy 75 féle vírust magába foglaló víruscsalád, s közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés ugyanis kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák.

A HPV-vel való fertőzöttség igen gyakori, de számos nő soha nem szerez erről tudomást, mivel nem mindig alakulnak ki tünetek. A legfőbb tünet egyébként szemölcsök megjelenése.

A HPV-vel való megfertőződés esélyét növeli:

Egyéb kockázati tényezők

A méhnyakrákos nők nem mindegyike HPV-fertőzött, tehát a betegség kialakulásában más okok is szerepet játszanak. A méhnyakrák kialakulásának kockázatát növeli:

Hormonális fogamzásgátlók és a méhnyakrák

Felmerült, hogy a hormonális fogamzásgátló tablettát szedők körében magasabb a méhnyakrák kialakulásának aránya, ugyanakkor nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a tabletta közvetlenül méhnyakrákot okozna. Az összefüggést nehéz igazolni, mert a méhnyakrák két fő kockázati tényezője - a korai életkorban kezdett nemi élet és a szexuális partnerek váltogatása - szintén gyakoribb lehet a tablettát szedő nők között, mint azok között, akik nem szednek hormonális fogamzásgátló készítményt. A fogamzásgátló tabletták dobozában található betegtájékoztató mégis feltünteti ezt a lehetséges kockázatot, és azt tanácsolja a tablettát szedő asszonyoknak, hogy évente végeztessenek citológiai vizsgálatot. A fogamzásgátló tablettát szedők rendszerint nem használnak óvszert, a magasabb kockázatban ez is szerepet játszhat.

(A bekezdés forrása: A méhnyakrák - Springmed Kiadó, Betegtájékoztató Füzetek)

Mit tehet Ön a méhnyakrák megelőzése érdekében?

A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát időben észreveszik és kezelik. A 0. stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!

Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje meg nőgyógyászával a rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését! A nőgyógyászati vizsgálatok, illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött.

 A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat

A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztnek, amely kifejlesztőjének, George Nicholas Papanicolaounak a nevéből adódik). Európában ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot.

A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről. Ez a hüvely eszközös feltárása mellett egy pálcika vagy kefe segítségével történik. A mintát tárgylemezre kenik és festés után mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas.

Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást, vagy spontán gyógyuló elváltozást jelez.

A gyakorlatban előfordulhatnak álnegatív esetek (a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket). Az évenként ismételt vizsgálat csökkenti az álnegatív esetek számát, ezért fontos a szűrésen való rendszeres részvétel.

 A citológiai vizsgálat megbízhatóságának javítása

Mit tehet valaki annak érdekében, hogy a citológiai vizsgálat minél megbízhatóbb legyen?

A teszt kiegészíthető a HPV kimutatásával is. A gyanús esetekben elvégzett HPV-vizsgálat segíthet az orvosnak a kezelési terv megválasztásában, de nem minden esetben szükséges hozzá, ezért az elvégzéséről a nőgyógyász dönt.

További kockázatcsökkentő tényezők:

• a szexuális partnerek számának mérséklése
• gumióvszer használata
• a dohányzás kerülése

A gumióvszer nem nyújt biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. Ám mint korábban említettük, a betegség kialakulásának kockázatát növeli, ha valakinek más, nemi úton terjedő betegsége van - ezek nagy része ellen azonban az óvszer hatékony védelmet biztosít.

Egyes eredmények arra utalnak, hogy az A-vitamin gátolja a méhnyak felszínén a rákos folyamatok kialakulását vagy kifejlődését, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

Mik a méhnyakrák tünetei?

Sajnos a legtöbb ráktípushoz hasonlóan a betegség korai formájában a méhnyakrák sem okoz tüneteket. Ezért nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés!

A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás.

A méhnyakrák jelenlététének megállapítása (diagnózis)

Amennyiben a citológiai vizsgálat eredménye rák jelenlétét sugallja, a következő diagnosztikai módszereket alkalmazhatják.

Kolposzkópia

Az orvos egy mikroszkóphoz hasonló műszer, az ún. kolposzkóp segítségével megvizsgálja a méhszájat és környékét. Az orvos egy jódoldatot is alkalmazhat, amelynek hatására az egészséges hámsejtek barnásra, a kóros hám pedig fehérre vagy sárgásra színeződnek (Schiller-teszt).

Biopszia

Az orvos szövetmintát vesz a méhnyak területéről, hogy részletesen vizsgálhassák mikroszkóp alatt. A biopszia az egyetlen biztos módszere a rák megállapításának. Ha az eredmény méhnyakrákot igazol, egyéb vizsgálatokat végeznek, hogy megállapítsák, átterjedt-e a betegség más szervekre is (hólyag- és végbéltükrözés, mellkasi röntgenvizsgálat).

A méhnyakrák kezelési lehetőségei

A méhnyakrák kezelésének módszere függ

A 0-ás stádiumú méhnyakrák kezelésénél több sebészeti eljárás is alkalmazható, hogy eltávolítsák vagy elpusztítsák a rákos szöveteket. Az orvos hagyományos sebészeti úton egy kúp alakú szövetrészlet eltávolításával kimetszheti a beteg területet, ezt nevezik konizációnak. Néhány országban alkalmaznak lézeres kezelést, fagyasztást vagy hőkezelést is a rákos szövet elpusztítására, de mivel így szövettani vizsgálattal nem mutatható ki, hogy egészben történt-e a daganatos szövet eltávolítása, alkalmazása nem tanácsos. Ezek a módszerek csak a méhnyak bizonyosan nem daganatos elváltozásai esetén alkalmazhatóak biztonságosan.

Az I-es stádiumú méhnyakrák kezelése sebészi, a méhet hasi műtét során távolítják el. A radikális sebészi megoldás esetében - amelyet a II-es stádiumnál alkalmaznak - a méhen kívül a méhnyakat, a hüvely felső részét és a medence nyirokcsomóit is eltávolítják. A méhnyakrák e stádiumait kezelhetik sugárterápiával is, de a fiatalabb nők számára a sebészeti megoldás jobb választás lehet, mert ebben az esetben megkímélik a petefészkeket, ami a hormonális egyensúly szempontjából fontos.

A III-as és IV-es stádiumú méhnyakrák esetében a sugár- és a kemoterápiát együtt alkalmazzák

A diabétesz kezelésében is segít a tesztoszteron

Egy új kutatás szerint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron javíthatja a cukorbetegség tüneteit. Magyarországon körülbelül félmillió cukorbeteg él, 90 százalékuk a helytelen táplálkozással és a mozgásszegény életmóddal összefüggő II-es típusú diabéteszben szenved, a cukorbeteg férfiak 40 százalékánál pedig a tesztoszteronszint is alacsony.